a Mátra nyugati lejtőire jellemző harmonikus hegyoldalak körében Tar község festői környezetbe épült
A Zagyva folyó völgyének mátrai oldalán fekszik Tar község. A Salgótarján-Hatvan-budapesti vasútvonal, a 21-es számú út, a Mátrától a Cserhát felé irányuló közlekedés sajátos kiscentrummá minősíti a községet, amely kétarcú, mert ahogy az Ágasvár, Farkaslyuk-tető, Gombás-tető, Akasztó-domb felé néz, ugyanúgy a Cserhát felé is fordul, s a kis Zagyvavölgyön át induló turista forgalom, kirándulási útvonal kiinduló települése is. A tari templomdombról ellátni az északnyugati irányban lévő sámsonházi várig, amely már a XII. században is állt, s alighanem a huszita háborúk idején pusztult el. A kanyargós Zagyva, a Csevics völgy, és a díszletként magasodó 789 méteres Ágasvár veszik körbe Tar községét.
A község Árpád-kori történetéről a XIII. század végén, 1265-ben adnak hírt először írásos dokumentumok, ismert oklevelek. Tar a Rátót nemzetség birtoka. A Rátót nembeliek Kálmán király feleségének kísérőjeként kerültek Magyarországra, s a Zagyva vidékére is. A nemzetség "nádori ága" is, de a család egésze is jelentős hatalmi súllyal szerepelt a XIV. század országos politikai küzdelmeiben. Kezdetben Károly Róbert ellenében a cseh király Vencelt támogatták, majd elismerik Károly Róbert uralmát, és szövetségeseként vesznek részt a kiskirályoskodó bárók, elsősorban is a Csák Máté ellen folyó küzdelemben. A nemzetség Porch István nevû tagjától (3 fia volt) származtak a Pásztói, Kazai, Tari családok. Bár az Anjou korban nem játszanak túl nagy közéleti szerepet, de Zsigmond uralkodása alatt (1392-ben) már 17 vár és várbirtok volt a család tulajdonában.
Tari Lőrinc továbbépítette, bővítette a XIII. századi eredetû kisméretû falusi plébánia templomát. A híres-nevezetes templom akkor is megmaradt, mikor a források az udvarház erődítmény, a tari vár erőszakos lerombolásáról adnak számot 1559-ben.
A török fennhatósága alatt lévő térségben (1552-től) átmeneti hanyatlás, lepusztulás után a templomot barokk stílusban építették át. A mai tari domboldalon álló, kőfallal körülkerített, háromkaréjos szentélyû római katolikus templom igen különböző korokból származó részletekkel, román, gót, barokk, klasszicista stílusú elemekkel vált különleges építészeti értékké. A négyesztendős munkával feltárt és restaurált templom Európában is ritkaságnak számító egyházi mûemlék.
A Tari család majd a Guti Ország család kihalása után a térség birtokosai az Eszterházyak, Droskovitsok, Reviczkyek, Almássyak köréből kerülnek ki a XVII. és XIX. század között. A XV. századból származó mezővárosi rang nem emelte ki a települést a környező községek köréből, s a XVI-XVII. század évtizedeiben a "városi kiváltságok" megkoptak, elvesztették jelentőségüket. A XIX. században Tar Heves Vármegye települése lett, és egészen az 1950-es visszacsatolásig ebbe a közigazgatási körbe tartozott. 1880-ban hatalmas tûzvész pusztított a faluban, 76 ház égett le, a gazdasági épületek, felszerelések vagyoni kára igen jelentős volt a jellegzetesen kisparaszti mezőgazdálkodást folytató településen, ahol a cselédség, summások jelentős köre igen nagy szegénységben érte meg a XX. századot, az iparfejlesztés, bányászkodás kezdeteit. A kőszénbánya, a szénbányászat, Salgótarján, Pásztó, Nagybátony ipari üzemei kínálkoztak a tariak számára munkalehetőségként. A kétlakiság különösen a II. világháború után vált jellemzővé, amikor 25-30 év alatt a munkaképes lakosság 90%-a dolgozott az iparban, szolgáltatásban, s csak 10%-a élt a mezőgazdasági termelésből.
A falu önálló termelőszövetkezete 1975-ben egyesült a pásztói, hasznosi, mátraszőllősi szövetkezettel, hogy két évtizedes harcot vívjon az eredményes gazdálkodásért, a jövedelmezőségért, a foglalkoztatási lehetőségek megtartásáért. A túlméretezettség, a szervezeti nehézkesség miatt nem születtek meg a modernizáció lehetőségei, s 1996-ban a mezőgazdasági nagyüzem felszámolás útján megszûnt, szétesett, hogy elvben helyet adjon a farmergazdaságnak. Az átmenet gondjai, tőkeszegénysége, a kisgazdasági termelés újjászervezési nehézségei több éve tartó átmeneti állapotot eredményeztek Taron is.
Eger
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
