A Rózsadomb aljánál található Molnár-barlang és termál tava régóta ismert a barlangászok körében. Ám 2003-ban egy a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb és összetettebb barlangrendszerre bukkantak. A mélységben több százezer köbméter termálvíz rejtőzik. A könnyűbúvár-barlangászok eddig 62 méterig térképezték fel a barlangi termál-tórendszert.
Minden jel szerint a világ legnagyobb termálvizes barlangtermét tárták fel azok a könnyűbúvár-barlangászok, akik az elmúlt évben végzett karbantartás során megtalálták a Lukács fürdő valódi vízbázisát. A világviszonylatban is egyedülálló termálvízes barlangrendszer Adamkó Péter barlangkutató csapatának kutatómunkája jutalmaként tárult fel.
"ezidáig már 2,5 km összhosszúságban és 62 (!) méter mélységben jutottak előre"
A Margit-hídtól pár száz méterre a Frankel Leó úton egy természetes forrás által táplált tó látható. A tóhoz kapcsolódó barlang létezéséről először Molnár János patikus adott hírt, aki amatőr barlangászként az 1860-as években felmérte a hegy oldalában nyíló forrásbarlang száraz részét. Később,1937-ben a Lukács fürdő tavasbarlangját már feltárták, ennek tényleges méretéről azonban mindezidáig csak feltételezéseink lehettek! A járatrendszer, az eddig ismert 480 méteres hosszúságával nem tartozott a kiemelkedően nagy barlangok közé - ám a korábban ismert 36 méteres mélysége már sokat selytetett.
A most folyó feltárás végül igazi szenzáziót hozott. A barlangászokat igazi felfedezőknek bizonyultak! Egy szűk járat kibontása során ugyanis hatalmas, hálószerűen elhelyezkedő, jórészt vízzel elárasztott barlangrendszerre bukkantak, melynek feltérképezése során ezidáig már 2,5 km összhosszúságban és 62 (!) méter mélységben jutottak előre. A feltárás minazonáltal igen nehézkes a nagy vízalatti mélység miatt. Ám becslésük szerint mindenképpen több százezer m3 termálvízkincs rejtőzik itt a föld alatt.
A járatok mérete megdöbbentett mindenkit. Pár nap alatt kiderült, hogy egy hatalmas hasadékrendszerbe jutottunk. A járatok mérete nem hasonlítható össze az eddig ismert részekkel, hisz az eddig ismert barlang beleférne a most megismert szakasz egyetlen termébe. Itt már három különböző hőmérsékletű víz tölti ki a járatokat. Mivel a mélyből feltörő termálvíz ezekben a hasadékokban keveredik a felszín közeli hideg vízzel, a hőmérséklet a keveredő vizek mennyiségétől függ. Az eddig megismert járatokban található víz mennyisége többszázezer köbméter nagyságrendű. A valós mennyiség megítélése a szabálytalan üregrendszer miatt igen nehéz. A könnyebb elképzelhetőség végett álljon itt egy hasadék mérete. Hossza 80 m, szélessége 16 - 26 m vízmélység a bejáratnál 5 m, a végpontnál 24 m. Ebben a hasadékban megközelítőleg 23500 m3 víz található.
A feltárása során 62 méteres mélységet értünk el, és a megismert járatok összhossza meghaladja a két és fél kilométert. Mivel a törések mentén kialakuló hévizes barlangok hossza előre nem becsülhető meg, ezért még sok munkára és merülésre lesz szükség a barlang járható részeinek megismeréséhez. A kutatás eredményeinek felhasználásával reményeink szerint védhetővé válik az a termálvíz kincs, mely a budai termális vonal mentén 6 - 7 ezer évig tartó földalatti út után a felszínre tör. A lakóházak és közművek alatt húzódó barlang vízkincse nagyon sérülékeny. Elég egy rejtett csőtörés, egy sérült szivárgó szennyvízcsatorna és a törések mentén mélybe jutó víz bekerülve a rendszerbe szennyezheti a források vizét. Munkánkkal szeretnénk hozzájárulni, hogy az utánunk jövők még sokáig élvezhessék a források tiszta vizének gyógyító hatását.
A Molnár János-barlang - a rózsadombi nagy barlangrendszerek ötödik, de egyetlen aktív képviselője - nemcsak hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, de a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló. A nagyrészt a vízszint alatt elhelyezkedő és így csak búvárok számára "járható" rendszer vizét a mélyből feltörő meleg, valamint a budai hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja.
Egy 20-30 ezer köbméteres csarnokot kell elképzelnünk, amelynek a nagy része víz alatt van, és amit most látunk, az csak a jéghegy csúcsa, a kupola teteje.
A barlang alsó része (80-90 méterrel a felszín alatt) geológiai léptékkel igen fiatal, mindössze néhány tízezer éves. Tudományos jelentőségét az adja, hogy itt még aktuálisan vizsgálható az úgynevezett termálkarsztos barlangkeletkezés, azaz az a folyamat, amelynek során melegvizes (hévizes) oldatok üregrendszereket alakítanak ki a mészkőben.
Nem lesz barlangfürdő
Magyarországon jelenleg 4077 barlangot ismerünk, Budapest területén mintegy 180 barlang található. A törvény értelmében minden barlang védett. A 4077 barlangból 147 fokozottan védett, 302 pedig megkülönböztetett védelem alatt áll. Hazánkban kilenc barlang tartozik az idegenforgalmi barlangok kategóriájába, ezeket 2006-ban 440 ezren látogatták meg. További kilenc barlangban engedélyezett az ún. kalandturizmus.
A most feltárt barlangterem sorsa egyelőre kérdéses, a tekintetben, hogy látogathatja-e valaha a nagyközönség. Ez elsősorban szakmai, természetvédelmi, politikai és gazdasági kérdés, a barlangászok és a környezetvédelmi tárca egyeztetésére lesz szükség a döntéshez. Annyi bizonyos, hogy nyílvános barlangfürdő nem lesz belőle a budai vízbázis védelme miatt. Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere azt közölte, hogy ő személy szerint lobbizni szeretne majd azért, hogy az UNESCO világörökségi védettség alá vegye az egész Budapest alatti barlangrendszerrel együtt.
Vácrátóti Botanikus Kert
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
