Budapest és az ország legismertebb, a városképet legjobban meghatározó építménye a Budai Vár Halászbástyája. Akár a budai, akár a pesti oldalról tekintünk a fővárosra, a Halászbástya mindig fontos hangsúlyt kap az elébünk táruló panorámában.
A Budai Vár megalapítása óta ez a várfalszakasz igen fontos szerepet játszott a város életében: a királyi székhely és az alatta húzódó Halász- (Vízi-) város védelmét látta el. A bástyában vezetett az a kis kapu, melyen át a Duna-partról a halászok feljártak a budai halpiacra, és ahol 1541-ben a német csapatok a Várba feljutottak a városi tanács árulása folytán . Ezen keresztül kísérelte meg 1456-ban Hunyadi László a menekülést a fogságból. A bástya alatt bújik meg a Szent Mihály kápolna, melyet először 1443-ban említenek. A XVIII. században az osztrák katonai igazgatás korszerűsítette a várfalat, mely így többszörösen tört vonalvezetésével és magas falaival alkalmas volt arra, hogy a tüzérség kölcsönösen védje a hozzá kapcsolódó falszakaszokat. Nevét a hagyomány szerint a védelmét ellátó budai halászokról kapta - sokkal inkább valószínű, hogy az alatta elterülő Halászvárosról nevezték el.
Miután 1874-ben a Budai Vár erődítésjellegét megszüntetik, több terv is készül a falszakasz kiépítésére.
Az 1890-es években Schulek Frigyes tervei alapján átépítik a Mátyás templomot. Ezzel egyidejűleg lebontják a templom körül álló kolostorépületet, mintegy kiszabadítva a koronázó főtemplomot környezetéből. Ekkor írja le Schulek: " a befejezéshez közeljáró templom környezetén szükségessé vált talaj és bástya rendezést jól felhasználhatjuk az egységes terv készítését és foganatosítására"
Javaslata hármas elvet tartott fontosnak: - a hegyoldal védelmét - gyalogos közlekedést a Várba - esztétikai szempontokat
Ennek szellemében emelte a középkori várfalakon a neogótikus stílusú építményt Schulek Frigyes.
A tagolatlan, nagytömegű bástyák vonalát megtörte, a falak merevségét feloldotta, és a vízszintesen hosszan elnyúló záróvonalat gazdag felépítményével a Mátyás templom architektúrájához igazította. Új burkolatot tervezett a várfalak elé, és a Duna felé kiugró nagy tornyot - melynek Híradás torony a neve - hangsúlyossá tette, új tornyokat is emelt az északi és déli bástyaszakaszon. Közöttük pedig megalkotta - a ma már az ő nevét viselő - nagy lépcsőszerkezetet. Ezzel lehetővé vált, hogy az ekkorra már igen szűkös Jezsuita lépcső helyett a bástya - és ezzel együtt a Mátyás templom - tengelyében vezetett lépcsőn lehessen a Várba feljutni. A bástyát szegélyező falakon megépített tornyok és a román kori kolostorokra emlékeztető fedett árkádok méltó keretet alkotnak a millennium évében felújított és díszesen átalakított Mátyás templom köré. Igen nagy figyelmet fordított Schulek a részletek kidolgozására: az oszlopok fejezete, a vízköpők, a burkolatok egységes és egyedülálló összhatást nyújtanak mind távolról, mind közelről. A Halászbástyát díszíti Stróbl Alajos szobrászművész Szent István királyt ábrázoló szobra, míg a bástya lábainál a Ferenc József által ajándékozott Hunyadi János szobor és a kolozsvári Szent György szobor másolata található. 
A Halászbástya átépítése 1899-ben indult meg, és 1902-ben fejeződött be. Az építkezés során a földből igen sok értékes régészeti lelet került elő, és ekkor tárták fel a dominikánusok templomának - ma Dominikánus udvar néven ismert - szentélyét is. A munkák teljes költsége egymillió koronát tett ki - a főváros ingyen engedte át a felújításhoz szükséges területeket. Schulek építménye - ellentétben a Mátyás templom sok vitát kiváltó átalakításával - hamar a fővárosiak büszkeségévé és jelképévé vált. 1928-ban megalkotott díszkivilágítása világsikert aratott.
A Halászbástya magját ma is a barokk kori erődítményrendszer alkotja. Nagy része téglaköpenyezéssel ellátott, a leglátogatottabb középső része rusztikus kőburkolatot kapott. A két szabálytalan U alakot alkotó északi és déli bástya folyosói és a közöttük található pártás támfal azonos díszítőelvek szerint került kialakításra. Az ablakok és oszlopok igen változatos lábazattal, fejezettel és oszloptörzzsel kiképzettek. Mind az árkádfolyosókat, mind a felső teraszokat kő ülőpadok szegélyezik. A folyosókat és a bástyákat korhű kiképzésű kandeláberek és függőlámpák világítják meg. A bástya sarokpontjain öt kisebb és egy nagyobb torony emelkedik. A kisebb tornyok hengeres testűek, falaik árkádokkal áttörtek, díszes párkánnyal záródnak. A nagyobb torony egy szinttel magasabb, külön lépcsőrendszer és lépcsőtorony tartozik hozzá. Sajnos az elmúlt évtizedek alatt igen sok károsodás érte a bástyát: a II. világháború ostromán túl az évtizedek óta elmaradt felújítás és karbantartás is sokat rontott állagán. A fővárosban az 1970 évek végéig működő több százezer széntüzelésű kéményből kiáradó korom és kén feketére színezte falait, roncsolva a díszes burkolatokat. A szennyezés ma is jól megfigyelhető a még fel nem újított szakaszokon.
1984-85-ban, az akkori tervhivatal külön keretet különített el a felújítására, ám 1990-92-ben a rekonstrukciós munkák leálltak. Addig elkészült a déli bástyaszakasz felújítása. Itt volt a legveszélyesebb a helyzet, mert ezen a szakaszon az alapozás igen tönkrement. Szerencsére a további részeken ehhez hasonló statikai problémákat nem állapítottak meg a szakemberek: "csak" a szerkezeti károsodásokat kellett helyreállítani. 1992. decemberében a felújítást tervező FŐMTERV RT szakemberei mintegy 240-270 millió forintban állapították meg a még elvégzendő munkák nagyságát. Ezek magukban foglalták a középső és északi részt összekötő ún. Schulek lépcső felújítását. Ez a költség az infláció figyelembevételével 450-500 millió forintot tesz ki.
1994-ben az I. kerületi önkormányzat - látva, hogyha nem történik semmi, igen komoly károsodások léphetnek fel - saját erejéből megkezdte a felújítás folytatását. A munkálatokba sikerült bevonni kisebb összegekkel a Fővárosi Önkormányzatot és a Műemlékvédelmi Hivatalt. Az önkormányzat évente 20-60 millió forinttal, míg az említett két szervezet évi 5-10 millió forinttal járul hozzá a munkákhoz. Az elmúlt 3 év alatt befejeződött a déli bástya rekonstrukciója, és meg tudtuk kezdeni a Schulek lépcső felújítását is. A déli felső lépcső és a Mátyás templom szentélye mögött húzódó pártás támfal felújítása során a szerkezeti munkálatok mellett elvégeztük a díszítőkövek javítását és megtisztítását: így újra eredeti állapotában láthatóak ezen szerkezetek. Elkészült a bástya által közrefogott Szent István szobor körüli díszburkolat, és a déli felvezető lépcsőt díszítő 6 darab vitéz szobor felújítása is. 1997-ben megnyitotta kapuit a Szent Mihály kápolna A munkálatokat a műemlékvédelem szakemberei folyamatosan ellenőrzik, és azokkal kapcsolatban minden lehetséges alkalommal megelégedésüket fejezik ki.
|
"Get the Flash Player"
"to see this gallery."
|
Budai Vár
Sándor-palota
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
