Fejedelmi vendégeket fogadó híres hellyé a kastélyépítő Grassalkovich I. Antal tette, Erzsébet királyné itt talált a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságot a művészet életújító, megtisztító szerepében hívők művésztelepet alapítottak, Ady Lédája nyugalmat keresve telepedett le az 1933-as Cserkész Világtalálkozót megrendező városban, ahol ma Magyarország legnagyobb barokk kastélya, a világ második legjelentősebb mezőgazdasági gépgyűjteménye és Európa egyetlen Világbéke Gongja található.

Híres kegyhelyét felkereső zarándokok az ország legkisebb Mária-kegyszobrát, egyetlen Mária Múzeumát, a bazilikává avatott kegytemplom szomszédságában találják Máriabesnyőn. A barokk kor tehetséges építésze, Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte a Gödöllői uradalom nagyhatalmú birtokosa, Mária Terézia (1740-1780) császárnő bizalmasa, Grassalkovich I. Antal gróf ((1694-1771) számára a stílusteremtő barokk Grassalkovich kastélyt, mely 1867-ben lett a mindenkori magyar uralkodó nyári rezidenciája, a Királyi Kastély. Az átalakított épületegyüttest az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodópárja, Ferenc József (uralk.1848-1916), császár, magyar király, és felesége Erzsébet királyné (1837-1898) lakták elsőként, lakosztályaik az emeleti Kastélymúzeumban láthatók, a Grassalkovichok korát és Mária Terézia 1751-es látogatására készült szobáját bemutató termekkel együtt. A Kastélyban gyakran és szívesen tartózkodó Erzsébet királynéra, bonyolult személyiségét, kedvteléseit bemutató külön kiállítás emlékezik. Tragikus halálát követően bontakozott ki a „Magyarok királynéjaként" tisztelt személyét övező, mai napig élő Sisi-kultusz: a világ első, teljes alakos Erzsébet királyné szobrát (Róna József) 1901-ben állították fel az ország 64 vármegyéjéből hozott kövekből épített Sziklahalom (valószínűleg Zala György) előtt, az Erzsébet-parkban (Táncsics utca), ahol a szép barokk kálvária (1775) is áll. Egyedülálló kulturtörténeti érték a Kastély déli szárnyában 1785-ben, egyedi (kulisszás) színpadtechnikával létrehozott Barokk Szíház. A vele szembeni oldalszárny része a vasárnapi szentmisén megnyíló, a XVIII. századi barokk stílust reprezentáló Kastélytemplom, hét közben a Kastélymúzeum ablaka kínál rápillantást két rokokó szószékkel díszes belsejére. Az egykori lovarda felújítás előtti állapotában ma koncertek helyszíne csakúgy, mint a gyönyörű barokk díszterem, de kiállításoknak is teret ad, akárcsak a földszinti kastélytermek. A kastélykert felújításra vár, a gesztenyefasor mentén megközelíthető egykori pálmaházban virágkertészet működik. A park közepén hatszögletű építmény: az 1760-ban épített Királydombi pavilon, a magyar történelem különleges arcképcsarnoka: 54 kép a magyar vezérek, királyok, uralkodók portréjával. Volt már udvarház, vendégfogadó, gyógyszertár, szálloda, kaszinó és gimnázium a város legrégibb épületeként számon tartott Hamvay-kúria (Szabadság tér 5.), ma itt található a Gödöllői Művésztelepet (1901- 20) az ország egyetlen állandó szecessziós kiállításán bemutató Gödöllő Városi Múzeum. Gazdag helytörténeti anyaga a város múltját, eseményeit, természeti értékeit eleveníti meg, hangulatos enteriőrök személyes tárgyaikkal idézik híres lakóit - Nagy Sándor festő (1869-1950), Ambrus Zoltán író (1861-1932), Bor Ambrus író (1921-95), Diósyné Brüll Adél(1872-1934) - Ady Lédája - hűséggel keltenek életre ma már csak régi filmeken látható borbélyüzletet és a nosztalgia-plakátokról ismert cikkeket áruló „szatócsboltot". Ignácz Ferenc magángyűjtő ajándékozta szülővárosának a saját kezűleg gyűjtött, Óceánia világát bemutató, párját ritkító gazdagságú természeti és néprajzi tárgyakból álló gyűjteményét. A Gödöllői Művésztelep hagyományait, szellemiségét a Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIMHáz, Kőrösfői Kriesch Aladár utca 15-17.) a kortárs művészeknek bemutatkozási lehetőséget adó kiállításaival, rendezvényeivel közvetíti. Évszakonként más-más színben pompázó kertje külön esztétikai élmény a látogatóknak. A művésztelep ma még látható emlékeinek bemutatására szecessziós túrát szervez a Városi Múzeum, melynek udvarán áll a város címerállatát megjelenítő Pelikános kút, körötte a régi vásárok hangulatát idéző városi piac. A Szabadság tér legújabb nevezetessége a világon az ötödik, Európában első és egyetlen Világbéke Gong, Indonézia ajándéka Gödöllő városának. Hagymakupolás a szép arányú, Grassalkovich I. Antal támogatásával 1745-ben épített barokk református templom (Szabadság tér 9.). A szecesszió építészetét képviseli teret meghatározó tömbjével az egykori Községháza, Járási Hivatal - ma a város új hotelje, az Erzsébet Királyné Szálloda (Dózsa György út 2.). A térről látható a kisvárosi hangulatú üzletsor melletti evangélikus templom a Petőfi téren, mely szoborral és emléktáblával (a 16.sz. ház falán) a Gödöllőn átélt szerelmét a „Szerelem Gyöngyei" versciklussal megörökítő költőre, Petőfi Sándorra (1822-1849) emlékezik. A HÉVvel érkezőt a város szép szobrai fogadják: 1749-ben állíttatta Grassalkovich I. Antal a barokk domborművekkel és szentek szobraival díszített Mária Oszlopot (Martin Vögerl), közelében a közadakozásból 1931-ben emelt Szent Imre Hergeg szobor (Ludvig Krausz), az állomás melletti parkban az I. Világháborús Emlékmű (Siklódy Lőrinc, 1931), vele szemben, a Szabadság út mentén a minden évszakban gazdag programmal, neves saját együttesekkel értéket őrző Művészetek Háza, oldalában a Gödöllői Cserkész Világtalálkozót idéző Cserkész szobor (Kisfaludi Strobl nyomán Paál István, 1994). A XVIII. században uradalmi épület, 100 év múlva királynéi titkári hivatal, majd kormányzói Testőrlaktanya (Szabadság tér 2.) volt az útkereszteződésben álló, kastéllyal szemben, felújításra váró épület, mögötte kezdődik az egykori kastélykert Alsóparkja, ahol a Magyar Szabadság Napja (június utolsó hétvégéje) helyszíne, a Világfa (Velekei József Lajos, 1992) áll. A HÉV-végállomáson díszes műemlék épület az Ybl Miklós tervezte Királyi Váróterem (1874,) - korhű felújítását követően - egyedi nevezetessége a városnak. Innen is megközelíthető a volt Premontrei Gimnázium (1924), ma az agrártudományok hazai központja, a Szent István Egyetem (Páter Károly u. 1.), aulájában Amerigo Tot (1909-84) magyar származású szobrászművész a „Mag apoteózisa" több emeletnyi magas, bronz domborműve. Bronzból készült a premontrei szerzeteseket adományokkal segítő, a muhi csatában halálos sebet kapott Árpád-házi Kálmán herceg (1208-1241) lovasszobra is, (Róna József 1931.), talapzatán a csatában elesett vezérek portréi. Sok látogatót vonz az egyetem világon is párját ritkító gyűjteménye, a 4000 négyzetméteres területén 2000 működő géppel büszkélkedő Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum, ahol a hungarikum-élelmiszerek hangulatosan látványos kiállítása mellett az élelemszerzés és termelés 2,5 millió éves története is végig követhető. Nagy Sándor képe, gyönyörű szecessziós üvegablak formájába, a Premontrei kápolnában (Fácán sor 3.) míg Fadrusz János híres Krisztus a keresztfán feszületének másolata a Premontrei gimnáziumot alapító Takács Menyhért (1861-1933) prépost prelátus sírján, a premontreiek temetőjében látható. Magyarország legjelentősebb növénykertje volt 1902-as alapítását követően a József főherceg liget, a mai Arborétum (Isaszegi út). Jelenlegi, erdészeti kutatásokat szolgáló, 350 hektáros területén több mint 700 (110 nyitvatermő és 650 lombos) fafaj található, parkrésze kellemes sétautakon bebarangolható. Közelében az országos kuriózumot jelentő Méhészeti Múzeum (Isaszegi út), látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges. A városközponttól 3 km-re található Máriabesnyőt a kegyszobor megtalálása és az itt történt ima-meghallgatásokat követő gyógyulások teszik csodákkal övezett, híres Mária-kegyhellyé. A Grassalkovich I. Antal építtette, 1771-re elkészült templom két, egymás fölé épült templomból áll: az altemplomban a Grassalkovich család kriptája (Mayerhofer János) az egyik legszebb hazai barokk síremlékünk, a felső templom a Nagyboldogasszony bazilika, két, egymás mögötti kegyoltárral két különleges Mária-kegyszoborral, szép oratóriummal, refektóriummal, és a hozzá csatlakozó kolostorral (1763.) A bazilika mögötti kiállítóteremben nyílt meg 2008-ban az országban egyetlen, a magyarországi Mária-kultuszt bemutató Mária Múzeum. Jézus Krisztus megváltó szenvedését idézi a virágvasárnapi Besnyői Passió, a megrázó és felemelő élményt egyszerre jelentő passiójáték. A máriabesnyői temetőben helyezték örök nyugalomra dr. gróf Teleki Pál (1879-1941) miniszterelnököt, a Cserkész Világtalálkozó főcserkészét. Világviszonylatban is kuriózumnak számít a jelenleg nem látogatható Babati Istállókastély, melyet Grassalkovich I. Antal építtetett leánya számára, hogy tüdőbetegségét az istálló levegőjével gyógyíthassa. Közelében a Nyitott kert Alapítvány helyben termelt bioélelmiszereket árusító kertészete, körötte a Babat-völgy tizenegy duzzasztott tóból álló, horgászásra kiváló tórendszere, lovardával, őshonos állatokat bemutató falusi udvarral. A város gimnáziuma az aradi vértanú honvédtábornok Török Ignác (1795-1849) nevét viseli, szobra a róla nevezett utcában található. A mai magyar építészet egyszerűségében is izgalmas új értéke a 2007-ben felszentelt Szentháromság templom (Szent Imre utca 15.) falain egy országosan is egyedülálló műalkotás-sorozat: Szekeres Erzsébet textilművész Árpád-Házi szentek és boldogok szőnyegsorozata. Az ábrázolt 14 szentéletű magyar közül 10, határainkon kívül élte Istenkövető életét, láthatatlan szálakat szőve régi és új hazája között csakúgy, mint a 2006-ban felavatott Nemzeti Együvé Tartozás Parkja (Táncsics M. út), ahol a 64 vármegyéből hozott föld jelzi az összetartozást határainkon innen és túl. Gödöllő kultúrája - a jelenben is - élő, értékadó rendezvények sorát kínálja évről évre. Az aktuális programokról a városi honlap, a www.godollo.hu nyújt naprakész tájékoztatást.

Next > Valkó Sűrű tölgyerdők gyűrűje adja szép fekvését a 3500 éves múltra visszatekintő, mezőgazdaságból élő, falusias hangulatú településnek.