A középkori utazók úgy tartották, hogy "Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen"
A vár története
Buda nevének eredetére kétféle magyarázat létezik, az egyik szerint Attila testvére, Bléda nevéből származik, a másik szerint a szláv voda, víz szóból.
A Várhegyen alakult ki az akkor még önálló Buda ősi magva. A mai Budai vár története a tatárjárás után kezdődött, amikor IV. Béla király a pesti polgárokat átköltöztette a budai oldalra. A vár építése 1243-ban kezdődött, s 1255-ben már várként említik Új-Budát. A mai város területén csak a Várhegytől északra elterülő egykori római provincia székhely, Aquincum, illetve Pest alkotott kisebb települést.
A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre. A falakon belül gyorsan fejlődött a királyi település. Templomok, házak, újabb palotarészek születtek. A királyi várpalota I. Lajos (1342-1382), Zsigmond (1387-1437), és Mátyás király (1458-1490) uralkodása idején épült ki európai rangú uralkodói székhellyé, gótikus, majd reneszánsz stílusban. A fellendülés Hunyadi Mátyás uralkodása alatt tetőzött, aki a reneszánsz művészetek és a tudomány messze földön híres udvarát teremtette meg. Ekkor készül a trónterem, a királyi lakosztály, a könyvtár és a csillagvizsgáló.
A XV. század végére 8000 lakosával Európa egyik legjelentősebb városa lett. Sajnos ebből a mesés gazdagságból az évszázadok során nagyon sok elpusztult.
A török hódítók 1541-ben csellel foglalták el Buda várát Izabella királynétól. Visszafoglalására öt sikertelen ostrom volt: 1542, 1566, 1599, 1602, 1684. Végül 1686 szeptember 2-án, két és fél havi ostrom után foglalták vissza a Károly lotharingiai herceg vezette koalíciós csapatok, melyek főként osztrák és bajor zsoldos hadakból és magyar kisegítő csapatokból álltak. A várért vívott csaták miatt a lakóházak többsége csak részleteit - bár jelentős részleteit - őrzi a török előtti időknek. A végső támadás idején a királyi palota alatt fölhalmozott lőpor robbanása elpusztította a palotát és a vár nagy részét is. A XVI-XVII. századnak is csak kevés emléke maradt e helyen: Abdurrahman, az utolsó budai török kormányzó sírjele, a Várhegy oldalában török temető, illetve a török fürdők mutatják, hogy egykor más uralta ezt a vidéket.
Az osztrák segítséggel felszabadított, és immár osztrák császár uralma alá tartozó Buda lassan állt talpra. A törökök kiűzése után az épületek helyreállítása az akkor divatos barokk stílusban történt, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. Barokk stílusban építették újjá a várpalotát is a XVIII. században. A kevés, amit a törökök meghagytak, és amit a Habsburgok hozzá építettek, megrongálódott az 1848-49-es szabadságharc ostromaiban. 1896 és 1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kibővítették. Ebben a palotában király tartózkodott, de sosem lakott. A mai épületek, melyek a Világörökség részét képezik, ezt az arculatot őrzik.
A XIX. században született meg a Sikló, ami megkönnyíti a feljutást a várba, ekkor épült a Sándor-palota, a Mátyás-templom mai formája és a Halászbástya is. A XX. század háborúi nyomán néhány hónap alatt váltak rommá sok évszázad műalkotásai. A II. Világháborúban szinte nem maradt ép ház a Várnegyedben, igaz a pesti Belváros 70%-a is elpusztult. Azonban a leomló barokk vakolatok alól előbukkantak az addig ismeretlen gótikus részletek, régi arcvonásokkal új épületek emelkedtek, és lettek helyszínei új szerepköröknek. Így lett a királyok rezidenciája mára otthona a tudománynak és a művészeteknek. Maga a vár pedig olyan élő, izgalmas, sokrétű és szórakoztató együttes, amely mindig ad valami okot arra, hogy meglátogassuk.
Érdekesség:
A Várhegy gyomrában található barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Az 1200 méter hosszú barlang- és pincerendszer világviszonylatban is egyedülálló, elsősorban a magyar történelem különböző korszakait idéző kiállítótereket rendeztek itt be.
A Budai vár alatti labirintust 1996-ban rekonstruálták. A barlangrendszer ekkor nyerte vissza eredeti, II. világháború előtti arculatát.
|
"Get the Flash Player"
"to see this gallery."
|
Medveotthon Veresegyházán!
Halászbástya
Tegye hozzá saját hirdetését, a legátfogóbb magyarországi turizmussal foglalkozó oldalhoz. Amennyiben Ön étterem, szállás, borászat, wellness hotel vagy fürdő tulajdonosa, esetleg cégvezetője, 
